ASKA napló 6.hét

De, most miéééért, miéééért van megint nagyon hideg??? Ismét pellus csere mindenkinél, vastag szőnyegek kerültek a házakba. A randa nyirkos, szeles időben, ismét átköltözött a nálunk lakó két kis törpe, Hope és Lukyt a kórházba az infralámpa alá, mert bizony azt mondta a doktor néni, hogy esélyes a kihűlés, ne kockáztassunk. Pedig már a második oltás járt volna nekik, és Hopet is nagyon várják már a leendő gazdik, de oltások nélkül nem mehet. Hét végére szépen alakultak a babák, és nem csak Hope, de Luky is gazdinál töltötte már a hétvégét.

A másik kis betegünk Ervin lett. Olyan fura lett hirtelen a szeme, opálos, és nagyon nagyra nyitotta, legalábbis ez volt a gondolatunk. Az is egyértelmű volt, hogy nem lát. De, mi történhetett? Irány a kórház ismét, ahol a vizsgálatoknál kiderült, zöld hályog van Ervin szemein. Elkezdődtek azonnal a kezelések, és reménykedünk, de egyelőre sajnos nincs változás a látás terén. Nagyon jól van, vidám, játékos, barátságos, nem is fáj már a buksija, de nem lát. Neki nagyon, de nagyon kellene egy biztos pont, egy olyan gazdi, aki így is vállalja őt.

Riasztás is érkezett, egy támadó kutya miatt. Azonnal eldobva minden, és futás. Majd visszaérkezett az autó, amin rajta ült a vérengző fenevad. Nagyon vérengzett, mint a 7 hetével, csattogtatta az aprócska éppen kibújó fogacskáit. Tény és való nagyon határozott egyéniség a legényke, vagy legalábbis annak szeretne látszani.

Ismét nyomozni kellett, mert a chip regisztrációnál nem stimmeltek az adatok. Itt álltunk a chipes óriás Irinánkkal, a KÁJ lánnyal, és nem leltük a gazdát. A fényképes hirdetés meghozta az eredményt, és a gazdi intézi, hogy az adatokat helyesbítse a doktor.

Érkezett mindenórás kismama is, aki nem is nagyon húzta az időt, érkezés után, szépen berendezkedett a házikóba, és felkészült a babák fogadására. Meg is indult az ellés, és egymás után érkeztek a kölykök.

Ismét szigorúbb előírásoknak kellett megfelelnie a kenneljeinknek, így biztonsági rácsot húztunk az egyik kennelünk elé, mert a nálunk élő kölykökből kitört a felfedező hajlam, és hol itt, hol ott láttuk őket. Időnként furcsán néztek a nagy, megtermett ebek, amikor bemászott hozzájuk egy-egy apróság. Tehát vége a csavargásnak, kölyök biztos kennelbe költöztek. Nem is tetszett neki, hogy nem azt csinálják, amit éppen kitaláltak, de ha nincs mami, akkor nekünk kell nevelni.

Ahogy melegszik az idő, folytatódik a telep fejlesztése is. Lassanként kipakolunk a jelenlegi raktárból, ahol majd a babaház, illetve a kezelők lesznek. A kirakodás nem egyszerű, hiszen még nagyon sok szőnyegünk van, amit fel kell darabolni, és már a megfelelő méretre szabva pakoljuk át az új helyére. Itt szeretném kérni, hogy a támogatóink már ne hozzanak több szőnyeget, takarót, rongyokat, mert nem fogjuk tudni már tárolni. Ami van, az bőven elég lesz, amíg fel nem melegszik rendesen az idő.

Megint bebuktuk az ideiglenes befogadókat. Luna, és Inka befogadója is az örökbefogadás mellett döntött, így végleges gazdik lettek, ami nem baj egyáltalán, viszont akkor megint csak keresünk ideiglenes befogadókat, akik a gyámoltalan szépségeinket pesztrálják, míg eljön értük az igazi gazdi.

Ismét rádiós hetünk volt, így a Vörösmarty Rádióból jelentkeztünk ismét a gazdi kereső műsorral. És, ha már a médiákról van szó, a Superinfó újságban is ott voltunk ezen a héten is, ahol megint csak 10 ebünknek kerestünk gazdit.

Segítséget kaptunk a Futrinka egyesülettől, akik pórázokat, kutyaházakat, és árnyékolókat küldtek az ASKA kutyáknak. Az Eszkuláp Egyesület pedig átvette tőlünk Médikét, akinek a lelkét nagyon-nagyon helyre kell tenni, azután, hogy a gazdi kórházba került, őt pedig a rokonság kidobandó szemétnek titulálta, illetve vele együtt költözött okosodni Lilike is, akinek még sokat kell tanulnia.

Szaffinak, és Lütyőnek is akadt kérője, és már csak az ivartalanítást kell megvárniuk, és már költözhetnek is új otthonukba.