© Minden jog fentartva 2023
Jó is az, amikor úgy kezdődik a hét, hogy érkeznek a gazdik egymás után a csavargókért Füge csavargóként vetődött mostani gazdihoz, és a hétvégén a farakás tetejéről dobbantott, hogy elinduljon kalandozni. Cézár pedig még a szilveszterkor veszett el, és nagyon szerencsés volt, hogy 1 hónap után épségben előkerült.
Csak nem akar csökkenni az utcán kóricáló, chip nélküli kutyák száma. Még mindig döbbenetes létszámban kóborolnak, és nehéz kiszűrni, ki az, aki valóban kóbor, és ki az, aki csak kóborló, mert a gazdi úgy gondolta, had’ fusson egyet a faluba.
Ismét érkeztek adományok is az AlphaZoo áruházakba, ezen a héten Solymáron, és az EuroCenterben jártunk. Nagyon köszönjük a finom falatokat, és a meleg takarókat, amiket a vásárlók csomagoltak az ASKA kutyáknak.
Beszéljünk egy picinykét a kevésbé kellemes dolgokról. Az egyik, amikor a „gazdák” kitalált esetekkel, és megható történetekkel keresnek meg bennünket, de valahogy mindig kibújik a szög a zsákbók, és bizony bele buknak a hazugságokba. Mondanék néhány példát, hogy érthető legyen.
Vannak bizony, akikhez bejött a kóbor kutya. Igaz, hogy egyértelműen látszik az udvaron, hogy ott bizony kutya él. Ahogy az is látszik, hogy a fához kikötött kutya, nem most került oda a fa mellé, hiszen látszik a csapás nyom, ahol közlekedik. Majd gazduram intézkedik, hogy akkor vigyék el ezt a kóbor kutyát… És leköti a láncról. Az eb, iszkiri, kifelé az udvarból. Na, ezt nem kellett volna, most lehet futkározni utána. De, semmi gáz, hiszen gazduram, egy füttyszóval visszatereli Morzsikát az udvarra, mert mindig fut egy kört, mikor leveszi a láncról. És észre sem veszi, hogy csak egy kis mosoly fut át az arcunkon, hogy ismét egy „kóbor” kutyába sikerült botlanunk.
Sziminek, akit már egyszer visszahoztak, és sokan érdeklődtetek utána, akadt kérője. Meg még barátja is, akivel megismerkedett, sőt játszott is egy nagyot. Így hát Szimi átballagott ivartalanításra, hogy innentől már semmi akadálya se legyen a költözésnek.
Csubi sorsa is véglegesen megoldódott, egy régi ASKA kutya, Borzas mellé költözött. Nagy volt a boldogság, hogy végre náluk lehetett a kis törpe.
Ezen a héten Botiért kampányoltunk. Boti, egy kopó jellegű keverék legényke. Nagyon göthöske, és ami kórság elérhet egy kutyát, azon már tuti túl van. A gyomrával nagyon sokat küzdöttünk, hosszú hetekig hasmenése volt. A hosszú kóborlás, és éhezés megtette a hatását. Mostanra már kezd alakulni, az étvágya hatalmas. Az hosszú éhezés miatt nagyon kell figyelni a kaja adagokra, mert Boti képes lenne az egész telep kaja mennyiségét befalni. Még mindig nem tudta megszokni, hogy minden nap van ennivaló, nem kell azonnal behabzsolni, amit lát. A természete tökéletes. Nagyon kedves, nagyon bújós, és más kutyákkal sem berreg össze. Szóval, reméljük, hogy Boti hamarosan megtalálja a családját, ahol majd tovább erősödhet, és végre révbe érhet.
Siva babáink is leváltak a mamiról, és próbálkoznak az önálló élettel. Átköltöztek az oviba, és várják, hogy valaki őket válassza. Egész komoly létszámmal rendelkezünk már kölyök udvarban. És nincs vége, mert egymás után érkeznek a szoptatós mamák, aprócska csemetéikkel. Mondanánk, hogy az ivartalanítás… de már annyiszor elmondtuk, és hiába. Pedig az ivartalanítást csak egyszer kell megcsináltatni, és egy életre megoldódott a szaporulat kérdése.
Újra, és újra chip nélkül, azonosító nélkül, oltás nélkül… csak úgy ömlenek befelé a kutyák a telepre. Sakkozunk, egy ki, egy be… valahogy el kell helyezni.
Van az úgy, hogy amikor a chipet olvassuk, már akkor tudjuk, hogy azt a kiskutyát bizony nagyon szerethetik. Még a regisztrációban is úgy szerepelt. Marcika. Futott is érte azonnal a gazdi, és vitte haza.
Aprócska Bobi és végre elköltözött új otthonába. Véget ért az oltási programja, innentől semmi akadálya a költözésnek. Tecánknak is akadt kérője, pénteken meglátták, szombaton eljött az ismerkedés, és a séta ideje, no meg a döntés, hogy költözés lesz ennek a randinak a vége.
Philip séta gyakorlatai után, Fióna következett, hiszen Ő is hadilábon áll a pórázzal, az emberekről már ne is beszéljünk. Borzasztóan fél, biztos bánthatták. Eleinte csak a ház alatt, mögött élt, majd a ház sarkában elbújva. Nem igényli egyáltalán az emberek társaságát, mindössze a kaját várja, más igénye nincs. De, így esélytelen, hogy valaha is gazdára talál.
Szombat délutánra végre sikerült kerten belül tartani egy vemhes komondort, így szaladtak a kollégák érte. És, hogyan másképpen is záródna a hét, mint ismét egy vasárnapi kutyatámadás, rendőri kíséret, no és futkározás.
Köszönjük a feliratkozást!