ASKA napló 4. hét

Szuperül indult a hét. A két kisördög, Xénia, és Leona együtt költözött gazdihoz. Együtt maradhattak a tesók, és mindenkinek jutott saját kis gazdi is, a fiúk komolyan vették a felelős gazdi szerepet) A nap zárásaként még Almáért is megérkezett a gazda, Őt is a Superinfó újságban..

Ekkor még azt hittük, szuper nap. Majd este érkezett a hír: Csibészt, aki 5 éve költözött gazdihoz az ASKA menhelyről, megmérgezte valami elvetemült féreg. Hogy juthat el odáig az embernek nem nevezhető lény, hogy egy ártatlan, soha, senkit sem bántó, kedves, tüneményes, gazdi kedvencét megmérgezzen. Hogy fájdalommal, és kínok között szenvedjen, mert hiába az orvos… itt már nincs segítség. Fájdalom a kutyának, és mérhetetlen fájdalom a gazdinak.

Majd jött a következő rossz hír, Szőrmók teljesen lebénult, és rohamai vannak. Elengedtük a kisöreget. Nyugodj békében Szőrmók, köszönjük, azt a néhány hetet, melyet együtt töltöttünk.

Az élet szalad tovább, mert menni kell, és tenni kell. Ezer dolog között érkeznek a látogatók is. Van, aki csak átutazóban volt a városban, majd meglátta a táblát, gondolta benéz, mert már régóta gondolkodtak egy kutyán. Így történt, hogy a Gyulajról induló, majd átmenetileg székesfehérvári lakos Bandzsa, vecsési lakott lett))

Ismét segítséget kértünk, most Viharnak. Őt már ismeritek, hatalmas vizsla keverék legény, aki annyit tud enni, hogy azt gondolnánk, egyszer szétdurran, de csak nem akar hízni. Illetve, mikor hízásnak indul, ami persze annyira nem látványos, de azért tudjuk, felment rá egy-két kiló, akkor ismét fogyásnak indul. Már mindenféle vizsgálaton jártunk, ezer féle tápot, gyógyszeres tápot, főtt husikat, konzerveket kipróbáltunk, ami Vihar be is habzsolt mindig, és azonnal, erre soha panasz nem volt. De, ahogy megette, annak nyoma nem maradt hízás szempontjából. A lelke, az, amit helyre kell tenni. Mert Vihar imádja az embereket, egész nap igényelné, hogy vele foglalkozzanak. Bármennyire meglepő, még csak nem is a futás a hiányzó láncszem, mert futhatna a telepen, de nem akar nélkülünk. Az ember kell neki. Segítség kérésünket meghallotta egy család, és eljöttek Viharért. Most már eljött a megnyugvás ideje, és hamarosan érkeznek majd a képek, látni fogjuk, ahogy Vihar szépen kikerekedik, megnyugszik.

Érkezett egy kis család is. Mamika 5 bébivel. A szokásos protokoll szerint, érkezés, és féreghajtás, szurik. Mami kezdte, ment is a kennelbe, hogy felmérje új otthonát. Majd dobozba az öt csemete. Dobozt szépen ölbe kapva, indulás az irodába, majd ott beülnek a gyerekek a fotelba, és mindent szépen megkapnak. Ez volt a terv. Csak a doboz nem tudta. Az alja szétnyílt, és az öt gyerek 26 felé futott, mi meg utánuk. Gyors vetődéssel két kölyköt sikerült azonnal elkapni, a másik három csemete pedig hussss. A szemünk sarkából láttuk az irányt, ami nagyon nem volt jó. Egy gyerek a fáskamra alá vágtázott, két másik pedig a raklapok közé. Vigyázó szemeink a szökés útvonalát figyelték, és némi fejvakargatás következett, honnan kezdjük átrámolni a raklapokat, hogy a leghatékonyabb módszerrel jussunk a kaland végére. Megoldottuk, sikerült, cirka fél óra alatt elkapni a szökevényeket.

Messziről jött barátok is jártak nálunk. Megérkezett Samu, Ribizli és családja, Németországból. És ahogy lenni szokott, mindig az éves látogatások alkalmával, ismét két bozontos ASKA eb költözött, a baráti társaságba. Mert bizony sokat mesélnek arról, hogy milyen okosak és szépek az ASKA kutyák, és mindig figyelik is az oldalunkat, mikor kerül fel bozontos arc, mert valamiért ők a bozontos arcokat szeretik. Így történt, hogy már hetek óta egyeztettünk, hogy minden úti okmány elkészüljön időben, hogy amikor megérkeznek a gazdik Brandonért, és Benjiért, addigra már csak be kelljen ugrani az autóba, és indulás az új élet felé.

Elmondhatjuk Micike, második élete is megkezdődött. A lánc végéről lecsatolt aprócska tacskó kislány, szerető családba költözhetett.

Ezen a héten még egy segítség kérésünk volt, Roxinak, mivel frissen műtött volt, kerestünk befogadót, aki vigyáz rá addig, míg a műtéti sebek begyógyulnak. Érkezett is egy család, egy kutyussal együtt. Meg is barátkozott Roxi és új barátja, itt a menhelyen. Ám, otthon baj volt, bár Roxi megpróbált alkalmazkodni, de sajnos a család kutyája nem tűrte meg saját területén, így visszakerült ismét a kennelbe, és bizony nagyon szomorú volt a leányzó. Így hát ismét olvasóinkhoz fordultunk, és vasárnap reggel Roxi elköltözött, meleg lakásba, egy másik kutyus, és egy cica mellé. Cicó kissé nehezményezte az új lakót, de aztán rendeződtek a sorok.

Volt a héten egy pihe-puha hógolyónk is, aki egy egész napot lakott nálunk. Mivel egyedül jött, mami nélkül, és bizony még csak 5 hetes lehetett, nevelő szülőket kerestünk mellé. Ezt is sikeresen megoldottuk a segítségetekkel.

Elköltözött Bizsu is. A gyönyörűséges szürke, fekete pöttyös legénykét, nem nagyon értettük, miért is lakott nálunk több mint 1 hónapot, hiszen oly sokan csodálták meg, de valahogy mégse vitte el senki. Na, de most szombaton, megtört a jég, és Bizsu is gazdira talált.

És persze a héten volt gazdi kereső műsorunk is pénteken, az új időpontban. A Vörösmarty Rádió hullámhosszán megint csak 10 ASKA kutyát mutattunk be, és persze, megbeszéltük azt is, mi történt az ASKA házatáján.