ASKA napló 28. hét

A kánikula bizony nagyon megterhelte az ebeink szervezetét. Folyamatosan fürdetni, hűteni kellett őket, és a séták idejét is lekorlátozni, hogy a nagy forróságban senki se kóricáljon. Arról már sokszor beszéltünk, hogy meglátni és megszeretni, az ugye rajtunk kívülálló okokból szokott, csak úgy derült égből módra érkezni. Ez történt Vudival is, pedig már többször akadt kérője, de most érkezett el a nagy Ő.

Mivel volt egy hamar-gyorsan futás mentes napunk, így ismét előre dolgoztunk, és megindult a nagyüzemi favágás. Azt ugye tudjátok, hogy nem régiben ismét érkezett nagyobb mennyiségű fa, amit fel kellett dolgozni.

A fekhelyek cseréje is megtörtént, diákjaink szorgos kézzel dolgoztak, hogy mindenkinek tiszta, fertőtlenített fekhelye legyen.

Ez is tartogatott bosszúságot. Találtunk egy borzalmas állapotban lévő vizslát, hatalmas, székfakadt daganatokkal, és persze az ezzel járó fájdalommal. Chipes, gazdás, de a gazdáját egyáltalán nem érdekelte, hogy a kutyája kint volt az úton, egymagában, és hogy nagy fájdalmai vannak. A gazda szerint ez egy teljesen normális dolog. Szerintünk meg nem.

Majd visszakerült Chester, akit 2 hónaposan fogadtak örökbe, és a most alig fél éves csemetét a kapunkba akarta agyoncsapni a volt gazdája, mert szerinte buta, semmire való kutya. Az, hogy nekik kellett volna nevelni, mert magától nem fogja tudni mit is várnak tőle, azt nem értette meg. No, nem a kutya, a gazdája. A kutya seperc alatt megértette, mit várunk tőle, szépen jött a pórázon, és pity-paty már az is ment, hogy szépen leül.

A volt gazdát kitessékeltük a telepről, az eb pedig beköltözött a kennel sorra. Persze nem titkoltuk a mérgünket, megosztottuk a facebook olvasóinkkal is. És a délután érkező család, már ismerte Chester történetét, bár első körben nem hozzá jöttek látogatóba. De, tudjuk, a meglátni és megszeretni, az nem tervezés kérdése, így Chester kapott egy új családot, akik nagyon sokat foglalkoznak vele, hogy bepótolják az elmulasztott időt.

A hétvégi sétáltatást elmosta az eső, mert bizony nekünk is jutott belőle rendesen, mindent elmosott a víz. A hetet gazdikereső műsorral zártuk a Vörösmarty Rádió hullámhosszán.