ASKA napló 24. hét

Már nem is feltűnő, ha dörög, villámlik és szakad az eső, erre a hétre is jutott belőle bőven. No, meg a viharfélős ebekből is. Futottak, szaladtak világgá, a nagy rémületben. Aki chipes volt, azonnal hazament, de akiben nem volt chip, még mindig várja, hogy valaki ráismerjen a fényképe alapján. Érkezett borzalmas állapotú puli hölgy is, akit 2 órán keresztül, hárman próbáltunk megtalálni a rákeményedett bunda alatt.

Borzalmas szaggal, ami a régebbi sérüléseinek a fertőződése miatt alakult ki. Sajnos, azt kell mondanunk, még mindig nem biztos, hogy sikerül a csata. Nem fiatal már Bogyó, és a szervezetét nagyon kiszipolyozta az elmúlt időszak. Az esélyt megadtuk, és most várunk…

Érkeztek sport táskában kidobott szopós babák is, akik bizony nagy gondot okoztak első nap. Bár lakott nálunk addigra egy 3 gyerekes anyuka, Terka, de ő is annyira vékonyka, legyengült állapotban érkezett, hogy csak 1 éjszakát kértünk tőle, hogy, vigyázzon a babákra, és majd kitalálunk valamit.

Érkezett csípek, rúgok, harapok vérkutya is, akit állítólag az autó ütött el, azért olyan morcoska. De, a vizsgálatoknál kiderült, hogy bizony van teje, nem régiben ellett. Ekkor azonnal bepróbálkoztunk Melissánál is, hogy esetleg nevelné-e a babákat, megkönnyítve Terka és a mi életünket. Az első riadalom után, Melissa elfogadta a babákat, és a következő nap már rá sem szabadott nézni a kölykökre, úgy védte őket.

A kórházba folyamatosan jártunk. Ziva kezelése szerencsére pénteken már a végére ért, innentől már csak híznia kell, de tudjátok, csak gyógyszeres konzervet és tápot ehet, amíg teljesen helyre jön a pocakja.

Hektor már második hete fekszik a kórházban, Ő a csontváz legényke. Iszonyatos állapotban érkezett, akkor lánccal a nyakában, aminek nagyobb volt a súlya, mint a kutyának. Reméljük, hamarosan Ő is kijöhet már. De, gyógyult Gyula, és Cidri is.

Ez a hét sem maradt egyeztetések, a munkánkat előrébb vivő beszélgetések nélkül. Egy sajnálatos ügy, a Mandulahegyi állatotthon körül kialakult helyzetet próbáltuk tisztázni, több szervezet szemszögéből. Nagy a remény arra, hogy ahogy elindult egy összefogás, úgy a továbbiakban is folytatódik, és érdemes lesz újrarendezni az állatvédelem kesze-kusza sorait. Több szem, többet lát, más oldalról értékel egy-egy esetet.

Segítettetek nekünk, mert már nem tudunk új neveket kitalálni, pedig név nélkül nem élhet kutya nálunk, hisz mindenki egy külön egyéniség. Olyan jó, hogy ilyen ügyesek voltatok, és bevalljuk, nem csak azokat a neveket raktároztuk el, amelyeket végül is megkaptak a kutyák, hanem az összes többit is, előre készülve az elkövetkezendő napokra.

A héten elköltözött, az erre a hétre kinevezett hét kutyája, azaz Perdita. 11 hónapig laktunk együtt. Köszönjük Nektek a sok megosztás, hogy sikerült megtalálnia az új gazdit. Ezzel a hagyománnyal nem hagyunk fel, minden héten kampányolunk egy-egy régi kutyánkkal.