Ez a hét egy kis csoda volt. Indult Mirivel, aki bár többek szívét is megdobogtatta már, de valahogy mindig akadt vetélytárs, akit elvittek helyette. Viszont most elérkezett az ő ideje is. Úgy, mint Poginak, aki elkezdte az idősebbek sorát, akik a héten elköltöztek gazdihoz. Igaz, Pogi már tudta, hogy költözés lesz, de a műtét után még megvártuk a varratszedést is, hogy minden rendben legyen, mivel a gazdi nem régen veszítette el a barátját, és egy kicsit túl izgulta ezt az ivartalanítási műtétet. Minden jól alakult, így hát Pogi is pakolhatott végre.
A következő költözőnk Inez volt. Nem volt probléma mentes a költözése, mert nagyon nehezen szokta meg az új helyét, de a gazdi tanácsot kért, és közösen megoldottuk a gondokat.
Alma, menhely lakó lett. Amit már most tudunk róla, hogy az elkövetkezendő 10 évben sem fogja azt mondani, hogy jóllaktam, nem kell több kaja. A sok éhezés miatt, állandóan falna, pedig most erre nagyon kell figyelni, hogy fokozatosan kapja az ennivalót.
Lassie, a drága öreg Lassie is gazdis lett. Bár a gazdi első körben egy fiatal kutyust nézett ki magának, mert 15 éve két németjuhásszal élt együtt. Igen ám, de nem csak a kutyák felett szállt el az idő, hanem a gazdi felett is. És megmutattuk a különbséget, hogy milyen az ifjú, ugráló kutya, és milyen egy nyugodt, békés, idősebb kutya. Amíg az ifjút inkább az izgatta, hogy akkor most jött el a séta ideje, és egyáltalán nem foglalkozott a látogatóval, addig Lassie, szíve minden szeretetével csodálta a póráz másik végén sétáló embert. Így hát a séta végén már együtt mentek haza.
Kajla Bizsu, egy nagy kertet kapott, meg sok-sok pipit, akire vigyázni fog. A kertben végre kitombolhatja az energiáit, ami ebben a foxi legénykében felhalmozódott. Még egy tisztességes búcsú fénykép sem készülhetett, mert állandóan mozgásban volt a legényke.
És ahogy már mondtam, ez a hét az idősebb kutyáink hete volt, hiszen Rozika, a csöndes, nyugodtan nézelődő, kissé termetes asszonyság is révbe ért. Korának megfelelően idősebb gazdikhoz költözött.
Rozsda új élete, igencsak mozgalmas lesz. Rozsda lett az a kutya, aki receptre írt fel az orvos. Mert bizony azt mondták a gazdinak, egy friss nyugdíjasnak nem szabad egész nap csak pihengetni, mert akkor előjönnek az időskori bajok. Sok séta, és kirándulás legyen a cél. Igen ám, de hogy legyen mindez? Hát örökbe kell fogadni egy kutyát, akivel menni kell, nincs kifogás, meg fognak történni a séták. Ez a gazdi megfogadta, és elkezdte keresni a receptre felírt kutyust, akit meg is találtunk. Az örökbefogadás napján, már a kutyaiskolába is be volt íratva Rozsda, hogy együtt tanulják a gazdival az új életet.
Természetesen folyamatosan érkeznek a hírek az ASLA kutyákról, jókat kuncogunk mindig az „ASKA kutyám van” csoportba érkező képeken, és híreken. Az iskolában lustán fekvő James, a most már bátran vigyorgó Polli, Mary Poppins kirándulásairól is megérkeztek a képek. Joda rövidhajjal, Borzas, Inka, Siva, ők a túrázó csapat, akik nagy utakat járna be a gazdikkal. KisAti is bejelentkezett, akiről már az alig megélt pár hónapja alatt kiderült, hogy bizony kertész lesz nagykorában, mert az ásást, már most tökélyre fejlesztette. No és persze Mázli, és nem utolsó sorban Gina. Nagyon jó érzés látni, hogy a régi kutyáink milyen jól beilleszkedtek új családjukba.
Russel is tudta már, hogy utazni fog, és elérkezett a nap, amikor elindulhatott. Azóta már azt is tudjuk, ő a világ legjobb, és legokosabb kutyája.
De, ahogy az lenni szokott, nem csak kifelé mentek a kutyák, hanem rendületlenül érkeztek befelé is. Továbbra is chip és bármilyen egyéb azonosító nélkül. Még akkor is, ha biztos drága pénzért fajtatiszta ebek is kerülnek be, és senki sem keresi.
Hét közben nem csak képek, hanem videók is készültek, főleg a gyerekekről, nekik szeretnénk mielőbb gazdit találni, hiszen éppen abban a korban vannak, amikor eljött a napi nevelés ideje. Ha, ezt a feladatot leveszik a gazdik a vállunkról, azt nagyon köszönjük. A film sikeres lett, és Bene, és Matild is gazdira talált, olyan ügyesen táncoltak a videónk, hogy érkezett is a telefon, hogy bizony már indultak értük.
Újabb egyed csatlakozott a rettegők csapatához, Lédi személyében. Sosem fogjuk megtudni mi történhetett ezzel a németjuhász keverék kislánnyal, aki szó szerint sikít, amikor a kenneljébe lép valaki. Amikor már kikerül a kennelből, akkor megváltozik, nem sír, nem sikít, várja a végzetet. Vajon mi minden történhetett vele, hogy fiatal kora ellenére, ilyen rossz tapasztalatokat gyűjtött be az emberekről?
Jajj, és hát Hugó, aki az örökbefogadását követően hazafelé már vendéglőbe is járt, és bizony nem mi tanítottuk neki, de tudta a játékszabályokat. Nagyon illedelmesen, és okosan viselkedett.
A FÖLD NAPJA is erre a hétre esett. Az interneten nagyon sok film jelent meg ezen a napon, ami arra hívja fel a figyelmet, hogy sok esetben visszafordíthatatlan károkat okoznak az emberek a környezetükben. A kivágott hatalmas fák, melyeket senki sem pótol, a vizekbe, tengerekbe szórt mérgező hulladék, és műanyag hulladék megöli, vagy egy életre sérültté teszi az állatokat. Pedig, csak ez az egy földünk van.