Ismét eltelt egy év, észre sem vettük, úgy szaladtak a napok, a hetek, és a hónapok.  Rengeteg dolog történt velünk. Változott a menhely is nagyon sokat. Elkészült a kezelőnk, az ovink, a bölcsink, és év végére még a kifutó is. Van okunk az ünneplésre, a közös ünneplésre. Hiszen, támogatóink nélkül mindez nem jöhetett volna létre.

Az Alcoa Shared Services Hungary Kft. önkéntesei érkeztek hozzánk. A fiatalok tenni akartak, és felajánlották, hogy bármilyen munkába belevágnak, ami éppen aktuális. Lehetne kutyát sétáltatni, persze, vagy ha éppen lenne üres kennel, akár festeni is a tél előtti felújításokban.

Már lassan elmondhatjuk, hogy hagyományt teremtett Székesfehérváron az Ybl Miklós Szakközépiskola tanári kara, és diákjaik, amikor kitalálták, és létrehozták a “Jótékonysági Sütinap” elnevezésű programjukat. Erre a napra készülnek a diákok, és tanáraik, és érkeznek a finomabbnál, finomabb sütik. Mi is kaptunk kóstolókat, nagyon szépen köszönjük! 

Jó is úgy kezdeni a hetet, amikor érkeznek a gazdik egymás után, az elkóborolt kutyáiért. De, ők legalább eljöttek. Így került haza gyorsan Dani és Masni, és Morpheus is. A gazdis kutyák számát gyarapítottuk ismét, hiszen nem csak a csavargók kerültek haza, hanem új gazdikat is sikerült találnunk. Leila is fogott magának családot, Rocky pedig, aki már többször is nekifutott a gazdisodásnak, pontosan háromszor került már vissza. Mindig bajt okozott, rombolt, és menekülni akart. Na, de most!!!

Mert nálunk mindig történik valami. Most éppen Bitang alkotott, mert Bitang, bitang rossz. Mert neki mindent látni kell, mert mindenre kíváncsi. Most éppen valahogy, fogalmunk sincs hogyan, de felmászott a kennelben lévő kutyaház tetejére, és onnan leugrott, aminek az eredménye, hogy nagyon csúnyán kificamodott a lába. A bibis lábát naponta kell kötözni, és borogatni. Mert Bitang, bitang rossz. 

Kell-e attól nagyobb boldogság, amikor érkezik hozzánk egy egész kis család, mami az öt csemetével, és sikerül felnevelnie, és nekünk pedig gazdit találni nekik. Ettől már csak az a nagyobb boldogság, amikor a mami kutya is végre révbe érhet, és még csak nem is kellett olyan sokat várakozni. Így volt ez Mankával, aki amint a kölykök elköltöztek, rá egy hétre már indulhatott is új otthonába. .